Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9412 / CHIPCIKK.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-27 | 20KB | 332 lines

@Vùj modemszabványok@N @VBevezetô a gyorsak világába@N ùj távlatok nyíltak a modemek világában modemtesztünk óta. Jelen cikkünkben az új tendenciákat mutatjuk be. 1981-tôl a modemek fejlôdése gyakorlatilag folyamatos volt, sorra döntve le a lehetséges maximumról alkotott elképzeléseket. Az utolsó elôtti nagy ugrás a 14,4 Kbps-es modemek megjelenése volt, ami természetesen csak tovább csigázta az igényt a még nagyobb sebességek iránt. A modemgyártók a kihívásra a szokásos módon, saját szabványok kifejlesztésével válaszoltak. Szokásos mód ez, hiszen sok privát szabvány alakult ki az évek során, például a Local-Datacom 1200-as modeme, a Hayes 9600-as kísérlete (Smartmodem 9600), a U.S. Robotics 9600-as, majd 14,4-es HST szabványa, vagy a Telebit 14,4-es PEP protokollja. Az elsô kettô gyakorlatilag teljesen eltûnt, az utóbbi kettô viszont többé-kevésbé még napjainkban is jelen van (a PEP inkább csak Ausztráliában elterjedt szabvány, de ott még most is sok található belôle), bár létüket éppen az veszélyezteti, hogy a gyártók nem adják ki a szabványt másoknak, csak saját modemeikben alkalmazzák. A szokásos eljárás az, hogy végül az ITU-T (korábban CCITT) kialakít egy hivatalos szabványt -- többnyire a különbözô, a gyártók által az adott sebességre kifejlesztett szabványok keresztezésével. A legutóbbi, V.34-es szabvány kifejlesztése különösen hosszú idôbe, a javaslat feltevésétôl számítva több mint 2 évbe tellett. Persze a vásárlók és a modemgyártók türelmetlenek, így sosem látott mennyisége jelent meg a piacon a saját szabványon alapuló, 14,4 Kbps-nél nagyobb sebességû modemeknek. Természetesen -- szerencsére -- csak a nagyobb modemgyártók engedhették meg maguknak a fejlesztést, így ""mindössze" négyféle saját szabvány alakult ki. Az elsô három, az AT&T 19,2 Kbps-es V.32terbo-ja, a U.S. Robotics 16,8-as HST-je és a Zyxel 19,2-es protokollja a hagyományokra épít, kicsit szépítgetve a már meglévô V.32bis, illetve 14,4-es HST szabványokat. Ezek a szabványok nem is a V.34-gyel versenyeznek, hanem inkább csak egy áthidaló megoldást jelentenek ennek megjelenéséig, elterjedéséig. A Rockwell által kifejlesztett V.FC szakítva a hagyományokkal, egybôl a V.34 babérjaira tör. De lássuk a koncepciókat, és elônyeiket részletesebben: @VAz óvatos duhajok...@N Az AT&T által kifejlesztett V.32terbo (a terbo név egy szójáték, a francia ter (harmadik) és az angol turbo keresztezésébôl származik) árával tud versenyképes maradni, hiszen alig kerül többe egy V.32terbo chipkészlet, mint egy megfelelô, V.32bis. Ennek, és az AT&T jóhírének köszönhetôen meglehetôsen elterjedt ez a megoldás, és sokak számára minden bizonnyal elegendô is ez a sebesség. A U.S. Robotics még korábban megjelentetett egy 16,8-as sebességû HST protokollt, majd átvette az V.32terbo-t, sôt egy picit tovább is fejlesztette, elérve vele a 21,6 Kbps-es sebességet. A Zyxel nem közösködött senkivel, a saját fejlesztésû 16,8-as és 19,2-es protokollok csak a cég saját -- megbízhatóságukról híres -- modemjeiben található meg. @VAmi belefér...@N Talán a legnagyobb érdeklôdés a Rockwell kísérletét követte, amely szakítva a hagyományokkal rögtön duplázott, 28,8 Kbps-es sebességet nyújtva. A szabvány neve, a V.Fast Class is, arra utal, hogy itt nem kevesebbrôl, mint a V.34 versenytársáról van szó (a V.Fast a V.34 fejlesztés alatt használt neve volt -- a V.Fast Class V.Fast osztályút jelent). De nem csak az átviteli sebességet növelték meg a Rockwell mérnökei, hanem néhány finomítást végeztek a kapcsolat kiépítésének és megtartásának folyamatában is. A ""klasszikus" 14,4-es modemek elôször kiépítik a kapcsolatot a maximális sebességen, majd ha az adatfolyamban túl sok hiba van, megpróbálnak alacsonyabb sebességre váltani. Megpróbálnak, hiszen néha olyan rossz minôségû a vonal, hogy a sebességváltást kérô jelek sem jutnak át, így sokszor vonalbontással végzôdik a kísérlet. Ezzel ellenben a V.FC protokoll még az összefütyülés elejére elôír egy mérôjel-sorozatot, amelybôl a modemek megállapíthatják a vonal minôségét, így már a kezdeti kapcsolat is csak a vonal által megengedett sebességgel jön létre. A vonal minôsége a hívás további része alatt is folyamatosan megfigyelés alatt áll: a modemek pontosan tudhatják, mikor érkezett el az ideje a sebességváltásnak. Persze ez a váltás nem csak lefelé, hanem felfelé is lehetséges, tehát az optimális átvitel mindig garantált. Persze csodák nincsenek, a 28,8 Kbps-es sebességhez jó vonalak kellenek, és ha a ""jó"-nál bármennyivel is gyengébb minôségû a vonal, csak alacsonyabb sebességû kapcsolat lehetséges. A tapasztalatok szerint a V.FC digitális vagy jó minôségû analóg központon 28,8-as vagy 26,4-es, távhívás vagy rosszabb központok esetén 21,6-os vagy 24000-es kapcsolatot ""engedélyez", de szélsôséges körülmények között elôfordul a 16,8 Kbps is. Viszont többnyire ezek a sebességek fedik a vonal tényleges teljesítôképességét, és jelentôsen ritkábban szakad meg a V.FC kapcsolat, mint ugyanazon a vonalon egy V.32bis. @VA Fônök...@N Szinte a V.34 szabvány kihozatala elôtti utolsó napig folytak a találgatások, hogy az ITU-T bizottsága milyen protokollt fog ajánlani következô szabványként. Nehéz döntés volt, hiszen nem kizárt, hogy ez az utolsó szabvány az 64 Kbps sebességû ISDN digitális vonalak egyenuralma elôtt -- talán ezért is tartott ilyen soká. Ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy lehetôséget nyújtson a V.FC-vel való kompatibilitásra, de ne hasonlítson nagyon, mivel ezzel a Rockwell számára elônyt biztosítanának a többi gyártóval szemben. Végül megszületett a döntés (július elején), és az eredmény megérte a várakozást. Egy eddig sosem látott komplexitású szabvánnyal álltak elô az ITU-T szakemberei, 118 különbözô kombinációját nyújtva a szimbólum-sebességnek, hordozó frekvenciának, kódolási mintának, jelerôsségnek, elôkiemelésnek, elôkódolásnak, jelformának és nem-lineáris kódolásnak. Mindezeket a variációkat nem szükséges ismernie minden modemnek, a modemek a kapcsolat elején egyeztetik képességeiket. A v.34 látványos változásai a V.FC-hez képest a következôk: @V*@N Lehetôség van asszimetrikus kapcsolatra, azaz az egyik irányban más lehet a sebesség, mint a másikban. Mivel a vonalzaj is gyakran kihasználja az asszimetrikus lehetôségeket, ez a megoldás drámai sebességnövekedést okozhat rossz vonalak esetén (no persze csak az egyik irányban). @V*@N A V.FC komoly hátránya volt, hogy a V.FC protokollal elérhetô legalacsonyabb sebesség 14,4 Kbps volt, azaz ez alá nem léphettek a modemek rossz vonal esetén. A V.34 már a teljes palettát kínálja 2400 bps-tôl 28,8 Kbps-ig, 2400 bps-es lépésekben. Ez akár azt is maga után vonhatja, hogy a jövôben megjelennek 2400-as vagy 14,4-es V.34 modemek, sôt a V.32bis teljesen el is tûnhet. @V*@N Tovább optimalizálták a sebességváltás módszerét, illetve a vonalfigyelést, így szinte pillanatról pillanatra ugrálhat a kapcsolat sebessége ide-oda, a vonalminôség legkisebb változásait követve, észrevétlenül. @V*@N Az átviteli paraméterek szerteágazó variálhatóságának köszönhetôen sokkal robosztusabban viselkedik a V.34 rossz vonalakon, mint a V.FC tette. @VMi lesz veled V.FC?@N A Rockwell saját bevallása szerint mintegy 1 millió V.FC chipkészletet adott el, így egy darabig még feltétlenül fel fognak bukkanni az akár elavultnak is tekinthetô modemek. A jelesebb gyártók természetesen kínálnak upgrade lehetôséget V.FC modemjeik V.34-é alakításához, többféle módon. A legegyszerûbb, ha a modemet flash ROM-mal és programozható jelfeldolgozó egységgel (DSP) szerelték fel, ilyenkor csak a cég BBS-érôl kell az új programverziót letölteni, és máris V.34 a modem. Kicsit bonyolultabb az ügy, ha adatpumpát és EPROM-ot kell cserélni. Ilyenkor két lehetôség van: vagy otthon elvégezhetô a mûvelet, és ekkor a gyártó csak egy szerelôkészletet küld, vagy vissza kell juttatni a modemet a gyártóhoz, aki aztán 1-2 napon belül elvégzi a javítást. Amíg nem jött ki a végleges V.34 szabvány, addig a legtöbben úgy vélték, hogy nem lesz komoly igény a V.FC-k upgrade-elésére, hiszen egyenértékû protokollok lesznek. De látván a V.34 által nyújtott többletet, és azt, hogy a legtöbb gyártó nem szándékozik V.FC-kompatibilis chipkészleteket gyártani, várhatóan elég sok ember a plusz pénz elköltése mellett fog dönteni. Sajnos a kisebb gyártók gyakran nem kínálnak semmiféle upgrade lehetôséget, így az ilyen gyártóktól származó V.FC modemekhez valószínûleg fillérekért lehet majd hozzájutni. Mint már szó esett róla, a legtöbb gyártó nem hajlandó beépíteni a V.FC protokollt V.34-es chipkészleteibe, mivel a szabványért fizetni kellene a Rockwellnek, és úgy vélik ez a kis kompatibilitási veszteség nem éri meg a V.FC árát. Pillanatnyilag bizonyosan csak a Rockwell chipkészletek és a U.S. Robotics modemek fognak V.FC kompatibilitást kínálni, az is igaz azonban, hogy ez a két gyártó lefedi a piac majdnem felét. @VAz elsô fecskék@N Miután szeptember közepén az ITU-T tagországai igent mondtak a V.34 szabványjavaslatra, már semmi sem állíthatja meg a modemgyártókat. Még a végleges ratifikálás elôtt jelentkezett két gyártó V.34 kompatibilis modemekkel: a U.S. Robotics és az AT&T. A U.S. Robotics modeménél csak a programozható jelfeldolgozó kódját kellett újraírni, így röviddel a javaslat júliusi közreadását követôen megjelentek a V.34-es kód elsô tesztverziói. A U.S. Robotics Courier V.34 ready modemek birtokosainak nem is volt más teendôje, mint letölteni valahonnan az upgrade-elô programot, és lefuttatni. Természetesen az új kód is V.FC-kompatibilis. Ez a megoldás magában foglalja azt az elônyt is, hogy a V.34 esetleges késôbbi változásait is egy gyors kódcserével lehet majd kompenzálni. Az AT&T egy chipkészlettel jelentkezett, amit elôször a Multimodem II MT-ben láthat viszont a vásárló. Mivel még nem tisztult le teljesen az új szabvány, így elképzelhetô, hogy késôbb szükség lehet egy EPROM-cserére a tökéletes mûködés érdekében. @KFalcon@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VBaud vagy bps?@N │▒ │ │▒ │ Sokakban keveredik a két mértékegység jelentése. │▒ │ Valójában utoljára a 300 baudos (avagy bps-es) │▒ │ modemeknél jelentette a baud és a bit/s ugyanazt a │▒ │ dolgot. A baud-ban mért érték a szimbólumsebesség, a │▒ │ bps pedig az átviteli sebesség. A 300 bps-nél nagyobb │▒ │ sebességû modemek minden egyes baudra (azaz │▒ │ jelváltozásra) több bitet kódolnak, a 28,8 Kbps esetén │▒ │ például kilencet. │▒ │ │▒ │ Ez a sokszorozás kétféleképp lehetséges: │▒ │ impulzuskódolással és fázismodulációval. Az │▒ │ impulzuskódolás egy zongorával szemléltethetô │▒ │ legegyszerûbben. Az egyes billentyûknek megfeleltetett │▒ │ bitsorozatokkal. 16 billentyû használatával minden │▒ │ egyes leütésre 4 bit információ kódolható (azaz │▒ │ másodpercenként egy leütés egy baud és 4 bps sebességet │▒ │ nyújt). │▒ │ │▒ │ A másik megoldás a fázismoduláció, aminek lényege az, │▒ │ hogy a hanghullám kezdôfázisát változtatgatják. │▒ │ │▒ │ Åltalában a nagysebességû modemek e két módszer │▒ │ kombinációját alkalmazzák. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VHol szorít a modem?@N │▒ │ │▒ │ Mindeddig a palack nyakát a modemek jelentették, és az │▒ │ fel sem merült, hogy esetleg a jó öreg soros port lenne │▒ │ képtelen szolgálatának megfelelô ellátására. Nos a │▒ │ 28,8-as modemek tömörítéssel elérik a 115200 bps-es │▒ │ álomhatárt, amelyet a legtöbb soros port még kínál, de │▒ │ már nem igazán bír. │▒ │ │▒ │ A probléma az, hogy a klasszikus soros port nem │▒ │ rendelkezik pufferrel, így ha új adat érkezik a régi │▒ │ továbbítása elôtt, akkor a régi felülíródik, elvész. │▒ │ Lassabb gépek, vagy multitasking esetén elôfordulhat, │▒ │ hogy a processzor csak kis késéssel tudja │▒ │ megszabadítani a portot a beérkezett adattól, ami │▒ │ ezalatt visszavonhatatlanul elveszhet. │▒ │ │▒ │ Erre a 16550-es, pufferelt soros port jelent megoldást, │▒ │ ami azonban nagyon kevés gépben található meg │▒ │ szériatartozékként. Ennek egyik oka az, hogy egy ilyen │▒ │ soros-IC körülbelül 1000 forintba kerül, és a legtöbben │▒ │ nem értenék, vajon miért próbálnak nekik 2500 forintért │▒ │ eladni egy 500 forintos kártyát. │▒ │ │▒ │ Mivel a 16550-es port maximális sebessége is csak │▒ │ 115200, a gyártók egyéb megoldásokkal álltak elô. A │▒ │ Hayes egy 230 Kbps-es, 256 byte pufferrel rendelkezô │▒ │ soros kártyát ajánl modemjeihez, a Microcom pedig │▒ │ párhuzamos csatlakozót is elhelyez legsebesebb modemei │▒ │ hátulján. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VModemszótár@N │▒ │ │▒ │ @KFlash ROM:@N Elektromos úton törölhetô és újraírható ROM. │▒ │ │▒ │ @KITU-T:@N A CCITT helyettesítésére létrehozott │▒ │ nemzetközi távközlési szabvány intézet (International │▒ │ Telecommunication Union -- Telecommunications Standards │▒ │ Sector). │▒ │ │▒ │ @KHST (High Speed Technology):@N A U.S. Robotics saját │▒ │ szabványa 4800, 9600, 14400 és 16800 bps-re. A szabvány │▒ │ érdekessége, hogy aszimmetrikus átvitelt definiál -- az │▒ │ egyik irány mindig 300 vagy 450 bps-es --, és ennek │▒ │ köszönhetôen a kapcsolat igen stabil. Természetesen a │▒ │ két modem váltogatja a nagy- és a kissebességû │▒ │ csatornát az átvitt adatmennyiségnek megfelelôen. │▒ │ │▒ │ @KV.32bis:@N Az ITU-T szabványa 4800, 7200, 9600, 12000 │▒ │ és 14400 bps-es adatátvitelre. │▒ │ │▒ │ @KV.32terbo:@N A V.32bis kiterjesztése 16,8, 19,2 és │▒ │ 21,6 Kbps-es átvitelre. │▒ │ │▒ │ @KV.34:@N 2400-tól 28,8 Kbps sebességet kínáló ITU-T │▒ │ szabvány. Fejlesztése alatt mint V.Fast hivatkoztak rá. │▒ │ │▒ │ @KV.FC:@N V.Fast Class, a Rockwell saját szabványú │▒ │ modulációs eljárása 14,4-tól 28,8 Kbps sebességre. │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒